- Hogyan lett pásztor, illetve mit jelent az Ön számára a pásztorkodás?

- Egy pásztor családból származom, aki birkákat és “Abruzzese” kutyákat tenyésztett már generációk óta. A szüleim, nagyszüleim mind pásztorok voltak.  A tanyám egy stratégiai ponton helyezkedik el a Celano-Foggia csapás mentén, itt történik az állatok kihajtása a síkvidéki és hegyi legelők között. A családom mára már felhagyott a birkatartással, de a kutyatenyésztést továbbra is folytatom.

- Mekkora területen legeltetett és milyen állatokat?

- A nyájunk 70-100 birkából állt. Az a szokás, hogy a pásztorok a hegyekben együtt legeltetik nyájaikat, ezt a hagyományt "Morra” egybegyűjtésnek hívják. A legelő egy nyitott területen fekszik, de a nyáj általában egy jól körülhatárolható területen maradt, ahol - nap, mint nap - vándorolt.

- Milyen nagyragadozó fenyegetettség van a legeltetési területeken?

- A nagyragadozó fenyegetettség a 70-es évekig folyamatosan csökkent, amikor szinte teljesen eltűntek a nagyragadozók. Csak az elmúlt 15 évben jelent meg újra ez a probléma.

- Mekkora volt a falkája/hány kutyából állt és annak milyen ivararányt állított be?

- Csak "Abruzzesi” fajtát tenyésztek a helyi viszonyoknak es a ragadozó állománynak megfelelően. Nincs kötött szabály a falkáben az ivararányt illetően. Számomra magától értetődő az a tendencia, hogy az egymás között túlzottan domináns kutyákat mellőzzük, így a falka általában felnőtt és ifjabb alárendelt kutyákból áll, akik a vezető kutyákkal együtt dolgoznak.

- Ön tenyésztőként hogyan szelektál?

- A kiválasztásban meghatározó a karakter és a nagy, erős testalkat, ami a farkasok és más ragadozók elleni harcban megfelelő ellenállást biztosít számukra. Túlzottan agresszív, vagy az emberekkel szemben agresszív kutyákat azonban nem tartok, mivel a legelők nyitott területen vannak, ahol turisták is járnak, így ezek az egyedek problémákat okoznának.

- Miért pont ezt a fajtát tenyészti?

- Az “Abruzzese” fajtát választottam, mert ez a helyi viszonyoknak és szükségleteknek megfelelően fejlődött. Más kutyafajta nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amiket a hosszú évek kiválasztása ebben a fajtában kifejlesztett.

- Mennyire tartja a mai korban szükségesnek, hogy a pásztorkutyák, így az Abruzzese, is megfeleljen a kutyakiállításokon, illetve az eredeti feladatkörből eredő munkában?

- Nem tartom fontosnak, hogy a kutyakiállítások elvárásainak megfeleljenek a kutyáim, ezzel együtt értekelem a kutyakiállítással végzett munkát. Fontosabbnak tartom a tenyésztésnél a kutyák morfológiai szempontból történő kiválasztását.

- Említette, hogy a tenyésztésben a kutyákat morfológiai szempontból szelektálja. Kérem részletezze, hogy mit lát ma elsődleges alaktani problémának? Hogyan látja ennek kezelhetőségét? Illetve, Ön szerint a megfelelő munkaképességhez szükséges testi paraméterek és a fajta standard esztétikai törekvései mennyiben vannak összhangban egymással?

- Szerintem nem létezik egyetlen sztereotípus a kutyák morfológiáját tekintve. Sokkal inkább függ ez a környezeti tényezőktől - amennyiben a hely sajátosságai, valamint a ragadozók jelenléte  az adott helyen meghatározó - hogy egy kutya megfelel-e vagy sem. Például ahol a farkasoknak van elég tápláléka, ott kevésbé támodóak, máshol, ahol keresztezték őket hibridekkel, vagy jugoszláv farkasokkal, ott a kutyáknak ellenállóbbnak és harcképesebbnek kell lenniük, így itt fontos a hosszú láb és hogy jó súlyban legyenek.

- Mi a tapasztalata, hogy az Abruzzese nagyragadozós környezetben milyen hatékonysággal alkalmazható?

- A kutyáim különböző országokban megtalálhatók, mint például az USA-ban és Brazíliában, ahol farkasok, medvék, coyote-ok és pumák elleni védelemre használják őket. A munkájukat nagyra becsülik, mert érezhetően csökkentek a nyájban történt veszteségek, amióta alkalmazzák őket.

PDFoundation Italy
 

Az Abruzzese masztiff kölykök leválasztása

Marco Petrella Interju Rai 2

Az Alpokbol visszatérunk az Appeninekbe. Alberto Gedda Abruzzoba kalauzol minket , hogy egy kutyákról, farkasokról és medvékről szóló törtenetetet osszon meg velünk.

A.G. riporter - Nem úgy tűnhet, de ez a kiskutya a legelők őrzője lesz Abbruzzoban, szükség esetén farkasokkal és medvékkel is harcol majd. Ezt a fajt, mely a nyájak őrzésében vesz részt, a helyi Nemzeti Park projektje védi és segíti. Ezek a pásztorkutyák az “Abruzzoi” faj kepviselői, megbecsült segítői az itteni hegyekben élő és dolgozó embereknek . Ők biztosítják, nemcsak a nyájak, de a pásztorok sértetlenségét is, akikkel a mindennapi életüket megosztják.

M.P.  tenyésztő - Ez egy nagyon ősi kutyafajta. Különböző római kori történészek írásaiban is találkozhatunk velük. A leírásuk teljesen megegyezik a mostani külsejükkel: nagy és fehér kutya,  egy szöges nyakörvvel, amely még ma is használatos. Ez a nyakörv a kutyák védelmére szolgál a farkasokkal szembeni harcban. Olyan falkákról olvashatunk a forrásokban, amelyek a medvék és a farkasok elleni védelemben vettek részt, ugyanúgy, mint ma.

A.G. - Ez a kutya a nyájak védelmére szolgál?

M. P. - Pontosan! Itt Abruzzoban kevésbé használatos manapság mint pásztorkutya, mivel viszonylag kevés nyáj van ezen a területen. De amikor szükséges, kiváló védelmet nyújtanak a farkasok ellen. Emellett az egész világon használatosak, Amerikában, Afrikában az oroszlánok elleni is használják őket. Valamint házaknal, villákban, mint társ, avagy mint őrző-védő kutya használatos.

A.G.- Ön használja őket kirándulásokon is?

M.P. - Igen, hegyi túráknak is kísérője. A fajnak jellemzője, hogy érzéke van a csoportokhoz, számukra egy kiránduló csoport olyan, mint egy nyáj.

A.G. - Miért kezdett el ezekkel a kutyákkal foglalkozni?

M.P. - Úgymond ez egy ‘kötelező’ szenvedélyem. Pásztor családból származom, generációkra visszamenőleg ezzel foglalkozott a családom. Az apám is tenyésztett kutyákat, nem tudtam nem folytatni ezt a hagyományt.

A.G. - Mennyibe kerül egy kölyökkutya?

M.P. - Az ára változó, a pásztorkutyák vagy a külföldön keresett példányok ára 200 és 1000 Euro között van.

A.G. - Ha azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy szeretnék egy kutyát vásárolni egy városi lakásba, mit válaszolna?

M.P. - Azt, hogy nem adok ilyen körülmények közé ‘abruzzese’-t.