A nyájörző kutyák eredete

Dr. Kovács András prof. emeritus

A kutya a farkas háziasított formája, de még mindig nem tudjuk, hogy hol és mely alfajok játszottak szerepet a talán 135.000 éve az óvilágban kezdődött (Vila et al., 1997) és messze az írott történelem előtt befejeződött folyamatban (Clutton-Brock, 1984; Kovács and Rózsáné Várszegi, 2015). A szürke farkas (Canis lupus, L.) Eurázsiában élő, illetve élt alfajai mellett az afrikai aranyfarkas (Canis anthus, F. Cuvier, 1920) szerepe is feltételezhető (Kovács and Rózsáné Várszegi, 2015).

A juh háziasításának ideje és helye pontosan ismert, 11.000 éve Észak-Irak területén történt (Perkins, 1964 cit. Bökönyi, 1976). A bezoar kecske (Capra aegagrus) domesztikációjára mintegy ezer évvel később Nyugat-Irán területén került sor (Bökönyi, 1977). Az ásatási eredményeket megerősítette az ázsiai muflonok és a házijuhok azonos kromoszóma-készlete (2n=54), mivel a keletebbre élő argali és arkál vadjuhok kromoszóma-száma nagyobb (Nadler et al., 1973) és mitochondriális DNS-ük is eltérő (Hiendleder et al., 1998). A juh domesztikációt megelőző időben élt közel-keleti kutyák – mint az iraki Palegawra-barlangban talált és az izraeli natúfiaiak - kistestűek voltak (Braidwood and Howe, 1960; Clutton-Brock, 1984; Lawrence and Reed, 1983; Turnbull and Reed, 1974). Kilencezer éve élt nagyobb kutyák csontjai a juh és a kecske domesztikációjának helyéhez közel kerültek elő: Jarmo (Észak-Irak), Suberde (Anatólia) és a Kermansah-völgy (Nyugat-Irán) (Braidwood and Howe, 1960; Clutton-Brock, 1984). A házijuhok 7.000 éve jutottak el Európába (Ryder, 1984) a nagytestű nyájőrző kutyák kíséretével (Clutton-Brock, 1984; Kovács, 1988; Kovács and Rózsáné Várszegi, 2015).

 

Irodalomjegyzék:

Bökönyi, S. 1976: Development of Early Stock Rearing in the Near East. Nature 264, 5581, 19-23.

Bökönyi, S. 1977: The animal remains from four sites in the Kermanshah Valley, Iran (Asiab, Sarab, Dehsavar and Siahbid). BAR Supplementary Series 34.

Braidwood, R. J. – Howe, B. 1960: Prehistoric Investigations in Iraqi Kurdistan. The Oriental Institute of The University of Chicago, Studies in Ancient Oriental Civilization No. 31. The University of Chicago Press, Chicago, Illinois.

Clutton-Brock, J. 1984: Dog. In: Mason I. L. (Ed.): Evolution of Domesticated Animals. Longman, London and New York.

Hiendleder, S. – Mainz, K. – Plante, Y. – Lewalski, H. 1998: Analysis of mitochondrial DNA indicates that domestic sheep are derived from two different ancestral maternal sources: No evidence for contributions from Urial and Argali sheep. Journal of Heredity 89: 113-120.,

Kovács, A. 1988. The Kuvasz. Seminar, August 30., 1988 Toronto, Canada. http://kuvaszinfo.com/kovacs.htm  2014.09.15. 10.00h

Kovács, A. – Rózsáné Várszegi Zs. 2015: The origins of the nine Hungarian dog breeds. in: Kőrösi, A. – Szotyori-Nagy, Á. (eds.): Szürkék, Rackák, Mangalicák (Hungarian Grey, Racka, Mangalitsa). Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (Museum and Library of Hungarian Agriculture).

Lawrence, B. – Reed, C. A. 1983: The dogs of Jarmo. In: Braidwood L. S. - Braidwood R. J. - Howe B., Reed C. A. - Watson P. J. Eds: Prehistoric Archaelogy along the Zagros Flanks. Chcago: University of Chicago.

Nadler, C. F. – Korobitsina, K. V. – Hoffmann, R. S. – Vorontsov, N. N. 1973: Cytogenetic differentiation, geographic distribution and domestication of paleoarctic sheep (Ovis).  Zeitschrift für Säugetierkunde 38: 109-125.

Ryder, M. L. 1984: Sheep. In: Mason I. L. (Ed.): Evolution of Domesticated Animals. Longman. London and New York.

Turnbull, P. F. – Reed, C. A. 1974: The fauna from the terminal pleistocene of Palegawra Cave, a Zarzian occupation in northeastern Iraq. Chicago Field Museum of Natural History

Vila, C. – Savolainen, P. – Maldonado, J. E. – Amorim, I. R. – Rice, J. E. – Honeycutt, R. L. – Crandall, K. A. – Lundeberg, J. – Wayne, R. K. 1997: Multiple and ancient origins of the domestic dog. Science 270 (5319): 1687-1689.